II. Fejezet

A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

Általános szabályok
Vtv. 28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.
(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.
(4) Tilos a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy bármely más eszközzel való zavarása, megrongálása vagy elpusztítása. A vadászati hatóság a tilalom alól - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - felmentést adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok megelőzése ezt különösen indokolttá teszi.
Vtv. 29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.
(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.Tiltott vadászati módok
Vtv. 30. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.
(2) A vadászati hatóság - védett természeti területek vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - vadgazdálkodási, humán-, illetve állat-egészségügyi indokokra tekintettel, a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.
(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejthetia) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetveb) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára.
Vhr. 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.
(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.
(3)(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.
Vtv. 31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.
(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.
(3) A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
(4) Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.
Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.
(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.
Vtv. 32. § (1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásához, továbbá vad zárttéri tartásához, vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatóság az engedélyt - védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdészeti hatóság, valamint az állat-egészségügyi hatóság - előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja ki.
(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Mesterséges vadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett vadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok alapján lehet.
Vhr. 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.
(2) Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi. Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.
(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.(
4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.
(5) Az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri vadtartás, valamint a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályainak megsértésének minősül.
Vtv. 33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állat-egészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.
(2) A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a minisztérium - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - engedélyezi.


A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai
Vtv. 34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.
(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.
(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.
Vtv. 35. § (1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.
(2) A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:
a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást az illetékes állat-egészségügyi, valamint népegészségügyi hatóságnak,
b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját az illetékes növényvédelmi, valamint népegészségügyi hatóságnakhaladéktalanul jelenteni.
(3) Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság határozatában - megfelelő határidő megjelölésével - felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.
Vtv. 36. §Vadászati tilalmak
Vtv. 37. § A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
a) tiltott vadászati eszközzel;
b) tiltott vadászati módon;
c) vadászati tilalmi időben;
d) vadászati kíméleti területen;
e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.
Vhr. 25. § A Vtv. 37. § a)-e) pontjaiban foglalt tilalmak megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.


Vadászati idény és vadászati tilalmi idő
Vtv. 38. § (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(2) Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi idő).
(3) A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre indított eljárás során - erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt álló területrész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad védelme, az erdészeti és a növényi kultúrák, valamint a mesterséges vizek halállományának védelme, járványveszély és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében, továbbá tudományos, oktatási és kutatási célból:
a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre meghosszabbíthatja;
b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre rövidebb időszakban állapíthatja meg, továbbá
c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;
d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy rendelhet el.
(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az oltalom feloldása után, a vadászati hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.
Vhr. 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16-18. §, a 22-25. §, a 28-35. §, 38-39. §, 69-71. § és a 82-83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Vhr. 27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság - védett természeti területet, illetve NATURA 2000 területet illetően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
(4)(5) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a vad vadászati idényen kívüli - vadászati hatóság engedélye nélkül történt - elejtése a vadászat rendje megsértésének minősül.


Vadászati kíméleti terület
Vtv. 39. § (1) A vadászati hatóság - a védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek minősítheti
a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;
b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;
c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott része.
(3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.