2007. évi XVI. törvény

egyes agrár tárgyú törvények módosításáról

Megjelent a 38. számú Magyar Közlönyben

/Kivonat/

A módosítások hatályba lépésének időpontja: 2007. április 14. és 2007. május 15.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

1.-3. §

/a szöveg megtekinthető: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=10374&ctag=articlelist&iid=1 /

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

4.-9. §

/a szöveg megtekinthető: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=10374&ctag=articlelist&iid=1 /

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6 hónappal hívható össze.”

11. § (1) A Vtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati jog haszonbérlője lehet:

a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

b) a vadásztársaságok érdek-képviseleti szerve;

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel Összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.”

(2) A Vtv. 16. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték.”

12. § A Vtv. 31. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdése számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.”

13. § A Vtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”

14. § A Vtv. 68. § (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:)

„f) a hurok, horog, madárlép, verem;

g) a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.”

15. § (1) A Vtv. 71. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki:

(A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:)

„a) légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;”

„d) mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával;”

„j) vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,

k) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli - vadászat.”

(2) A Vtv. 71. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-m) ponttal egészül ki:

(A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:)

„b) a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;”

„g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat;”

„h) az áramütést előidéző elektromos eszközök;

i) az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

j) tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;

k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

l) mérgezett vagy altató csalétkek;

m) vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.”

(3) A Vtv. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó, a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket.”

16. § A Vtv. 81. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.”

17. § A Vtv. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:

a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;

b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;

c) a vadászterületnek nem minősülő területen vagy a vadasparkban tartott nagyvadat hatósági engedély nélkül a vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;

d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

e) a hivatásos vadász alkalmazása során

ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,

eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;

f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát.”

18. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)

„i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.”

(2) A Vtv. 84. § (2) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet.”

19. § A Vtv. 101. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:)

„b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk és VI. számú melléklet.”

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása

20.-30. §

/a szöveg megtekinthető: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=10374&ctag=articlelist&iid=1 /

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény módosítása

31.-32. §

/a szöveg megtekinthető: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=10374&ctag=articlelist&iid=1 /

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

33.-34. §

/a szöveg megtekinthető: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=10374&ctag=articlelist&iid=1 /

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (4) bekezdésében a „vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe” szöveg, 97-99. §-a és megelőző alcíme, valamint 100. § (1) bekezdésének b) pontja,

b) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 14. § (1) bekezdés f) pontja

hatályát veszti.

(2) E törvény 5. §-a, 7-9. §-a, 13-15. §-a, 17-18. §-a, 28-29. §-a és 33. §-a a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

36. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről;

b) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6. cikk (2) bekezdés, 7. cikk (1) és (4) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés, valamint IV. számú melléklet;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 15. cikk és VI. számú melléklet;

d) a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról.

(2) E törvény a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelet 10. cikkének tagállami végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.