III. Fejezet
A KAMARA SZERVEZETE
A területi szervezet 5.§ (1) A megyékben és a fõvárosban képviseleti, ügyintézõ szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkezõ területi szervezet mûködik. (2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat. (3) A területi szervezetben a hivatásos, valamint a sportvadászok számára külön-külön kamarai osztályt kell alakítani. (4) A tagfelvétel alkalmával a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kamra tagja melyik kamarai osztályba kéri felvételét. A hivatásos vadászok kamarai osztályába csak olyan személy kérheti felvételét, akit hivatásos vadászként vesznek nyilvántartásba. A kamara tagja - a felvételek teljesítése esetén - kérheti a kamarai osztályba meglevõ tagságának a megváltoztatását. 6.§ (1) A területi szervezet képviseleti szerve a területi küldöttgyûlés. (2) A küldöttgyûlésbe a küldötteket négyéves idõtartamra a kamarai osztályokban választják. A hivatásos vadászok kamarai osztályában minden megkezdett tíz tagonként, továbbá a sportvadászok kamarai osztályában - az alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - minden megkezdett ötven tagonként kell egy-egy küldöttet megválasztani. Küldött csak az érintett kamarai osztály tagja lehet. (3) A küldöttválasztás részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg. Az alapszabályban rendelkezni kell a kamarai osztályok összehívásának, továbbá üléseik és határozathozataluk eljárási rendjét. (4) A kamarai osztály ülését - az alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - legalább kétévente össze kell hívni. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály tagjainak tíz százaléka ezt írásban kéri. Az ülést a küldött vagy a küldöttek által erre kijelölt személy hívja össze. A küldött az ülésen a kamarai osztálynak beszámol az általa végzett tevékenységrõl. A kamarai osztály a küldött által a küldöttgyûlésen kötelezõen képviselendõ álláspontról is határozhat. (5) A területi küldöttgyûlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi küldöttgyûlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes. (6) A területi küldöttgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõk több mint a felének az egyetértõ, nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minõsített szótöbbséghez, illetõleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti. (7) A területi küldöttgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi küldöttgyûlés kötelezõ összehívásának más eseteit is megállapíthatja. (8) A rendkívüli területi küldöttgyûlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére. 7.§ (1) A területi küldöttgyûlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetõséget (a továbbiakban: vezetõség) választ, amely az új vezetõség megválasztásáig látja el faladatait. (2) A vezetõségbe tisztségviselõként
a) egy elnököt,
b) kamarai osztályonként egy-egy alelnököt,
c) egy titkárt,
d) az alapszabályban meghatározott számú vezetõségi tagot
kell megválasztani. (3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselõk választását is kötelezõvé teheti. (4) A vezetõség határozatképességére - a megismételt közgyûlésre vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a területi küldöttgyûlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban meghatározott körben és módon - az alelnök képviseli. (6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el. 8.§ A területi közgyûlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló területi etikai bizottságot választ. A választás során biztosítani kell az egyes kamarai osztályok megfelelõ képviseletét. A területi etikai bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyûlés választja meg. 9.§ (1) A 6-8.§-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik. (2) Amennyiben az alapszabály a területi szervezetnél vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság felállításáról rendelkezik, a bizottság elnöke vezetõ tisztségviselõként a vezetõség tagja. Az országos szervezet 10.§ (1) Az országos szervezet a kamara
a) országos képviseleti szervébõl,
b) az elnökségbõl,
c) a felügyelõbizottságból,
d) az országos etikai bizottságból [a b)-d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintézõ szervek],
e) vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottságból
áll. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintézõ vagy egyéb szerv, illetõleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet. (3) Az országos szervezet tisztségviselõi:
a) az elnökség tagjai,
b) a felügyelõbizottság elnöke,
c) az országos etikai bizottság elnöke,
d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,
e) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke. (4) Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,
c) a fõtitkár,
d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,
e) a területi szervek elnökei. 11.§ (1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi küldöttgyûlés által a hivatásos vadászok kamarai osztályában nyilvántartásba vett minden megkezdett ötven tag után, a sportvadászok kamarai osztályában minden megkezdett háromszáz tag után megválasztott küldöttekbõl (a továbbiakban: országos küldött) álló küldöttközgyûlés. (2) A küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,
b) országos szervezet tisztségviselõinek, az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelõbizottság tagjainak a megválasztása,
c) az elnökség, a felügyelõbizottság, valamint a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság éves beszámolójának az elfogadása,
d) a kamra éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevételi - területi szervezet és az országos szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyûlés hatáskörébe utal. (3) A küldöttközgyûlés összehívására a területi küldöttgyûlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetõségen az elnökséget, a területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell érteni. (4) A küldöttközgyûlés határozatképességére a területi küldöttgyûlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyûlés ülésein az országos szervezet tisztségviselõi - amennyiben nem küldöttek - tanácskozási joggal vesznek részt. (5) A küldöttközgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõ több mint felének egyetértõ, nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévõk kétharmadának egyetértõ szavazata szükséges. (6) A küldöttközgyûlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására - a területi szervek elnökei kivételével - megválasztja az országos szervezet tisztségviselõit, valamint az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság tagjait. 12.§ (1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyûlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:
a) a küldöttközgyûlés üléseinek összehívása,
b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszûnését elrendelõ határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,
c) a 3.§ b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,
d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása. (2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyûlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja. (3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. (4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6.§ (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók. (5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban meghatározott körben - az alelnök képviseli. (6) A fõtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. 13.§ (1) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, illetõleg a felügyelõbizottság annak elnökébõl, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll. (2) Az országos etikai bizottság
a) javaslatot tesz a vadászetikai szabályzatokra;
b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott másodfokú etikai eljárást;
c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (3) A felügyelõbizottság ellenõrzi a kamra mûködésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselõknél. Az ellenõrzés során a felügyelõbizottságot megilletõ jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelõbizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja. (4) A vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a vadállomány védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos szabályok érvényesülését, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,
b) kapcsolatot tart a vadvédelemmel, a természetvédelemmel és az erdõvédelemmel foglalkozó érdekképviseleti és egyéb szervekkel. (5) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelõbizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.
|
